Az Állami Egyházügyi Hivatal jelentései
Ezt a részt azért ollóztam ki, mert Perőcsény, Szob, és Vámosmikola papjai egy helyen csípték az ÁEH szemét. Hős Géza lelkész lányával, egy osztályba jártam, Kajmó atyáról szinte egyedül ezt találtam a neten.
1959. június elején Udvardy János egyházügyi főelőadó hivatalába rendeli dr.Hős Gézaperőcsényi református lelkészt, és súlyos vádakat olvasott a fejére. A pap bűnlajstroma: engedély nélkül gyűjtött pénzt, nem temette el azokat az elhunytakat, akiknek egyházi adóhátralékuk volt, a hittanra járó gyerekeknek kötelezővé tette a templomba járást, hívei részére fellebbezéseket, szerződéseket írt, s így bírósági ügyekbe is beleavatkozott. A papot büntetésképpen más községbe helyezték, noha Udvardy az ÁEH elnökének írott felterjesztésében dr. Hős Géza lelkészi engedélyének visszavonását hozta javaslatba. Egy füst alatt ugyanebben a jelentésében indítványozta az egyházügyi titkár, Kajmó Józsefvámosmikolai esperes plébánosműködési engedélyének visszavonását, mivel nevezett „a termelőszövetkezetek ellen agitált”. Ugyanezt a sorsot szánta Bokor István szobiplébánosnak is, aki túl sokat foglalkozott gyerekekkel; s végül dr. Hóka Imre pápai kamarás plébánost is szigorú büntetésben kívánta részesíteni, mert ő 1956-ban szabadult a börtönből, de azóta is folytatta „rendszerellenes agitációját”, még a gyóntatószékben is.
Ez is igen tanulságos rész, kiemeltem azokat a községeket, amelyek közel vannak hozzánk. Az Állami Egyházügyi Hivatalnak itt az volt a bánata, hogy mennyi pártfunkci járatta hittanra a gyerekét.
A szobi járásban 1953-ban a hittanra beiratkozott gyerekek 11%-a volt párttag szülő gyermeke, 1954-ben pedig 12,4% ez az arány. Ugyanebben az évben Szokolyán a 162 hittanra beírt gyerek közül 54-nek, Felsőgödön pedig a 289 hittanos közül 73-nak volt kommunista az egyik szülője. Sőt arra is akadt példa, hogy a községi párttitkár gyereke is hittanra járt. (Bernecebarátin és Perőcsényen esett meg ez a szörnyűség.) Domonyban a párttitkár és a tanácselnök példája nyomán minden egyes párttag beíratta gyermekét hittanra. „A párttagok példamutatása ezen a téren nem volt megfelelő” – összegzi tapasztalatait az egyházügyi megbízott egyik jelentésében. De más „kilengések” is előfordultak. Nagykőrös-Árboz tanyán az egyik szülő a tanévzárón hívta fel a figyelmet a hittan fontosságára, Szobon az esperes magához hívatta azokat a szülőket, akik gyermekeiket nem íratták be, Pomázon pedig az ottani plébános házról-házra járva „írta be erőszakkal” a gyerekeket..
Érdekes megfigyelni a területi aránytalanságokat. Galgagyörkön és Turán például volt olyan esztendő, amikor az iskolás gyerekek 99 %-a járt hittanra (1955-ben)1956-ban az alábbi községek járnak elől a hittanra járó gyerekek számarányát tekintve: Kemence (93 %), Bernecebaráti (92 %),Pilisszántó (89,1 %), Dány (88,7 %), valamint a református lakosságú Perőcsény (80%). Ezzel szemben a „jól teljesítő” települések a következők voltak: Hernád (7,3 %), Káva (13 %), Bénye (15 %), Szigetcsép (18 %), Délegyháza (20 %). Némi „megnyugvásra” csupán az adhatott okot, hogy egy 1956-os felmérés szerint a hittanra beiratkozott gyerekeknek csupán a 70 %-a járt ténylegesen is az órákra (hiszen a hittanóráról minden következmény nélkül lehetett hiányozni). A hivatalos lemorzsolódás mindamellett nem volt jelentős: az 50-es években évente 200-210 fő – többségük párttag - íratta ki csemetéjét ténylegesen is a hittanórákról.
Egyházi ünnepek
Egyházi ünnepek, körmenetek, búcsúk is alaposan próbára tették az állami éspártfunkcionáriusok idegeit. Hiszen jelentős tömegek jelentek meg-egy-egy ilyen vallási rendezvényen. A megye egyházügyi főelőadói részletes jelentéseket kaptak a helyi „megfigyelőktől”, amelyek alapján aztán összeállították a saját maguk tájékoztatóját. Ezeket azután az ÁEH illetve a megyei tanács elnöke részére kellett megküldeni.
1959 tavaszán a 183 Pest megyei község közül 160-ban, továbbá 4 városban tartottak feltámadási körmenetet. A rendezvényeken 114 000 ember vett részt (az előző évi 119000-rel szemben). Néhány helyen „aggasztó” mértékben növekedett a megjelentek száma: Turán például 100 %-kal, ami Udvardy egyházügyi főelőadó szerint egyértelműen Kovács Gábor, volt egri teológiai tanár, a mostani plébános tevékenységének eredménye. Ezzel szemben Bia községben Angeli esperes – aki „ellenforradalmi tevékenységével kompromittálta magát” – elvesztette a tömegek bizalmát, s 50 %-kal kevesebben jelentek meg a húsvéti ünnepen, mint az előző évben. Rendzavaráskét helyen fordult elő: Pilisborosjenőn március 29-re virradóra ismeretlen személyek a párthelyiség faláról leverték az „MSZMP szervezet” feliratú táblát, Tésán pedig két „ittas” határőr megverte a helyi KISZ titkárt és az egyik járási tanácstagot.
Szégyenleni való, hogy Kajmó Józsefről szinte semmit nem tudok, de ígérem, utána megyek az információk morzsáinak, és idehordom nagy szorgalommal.
Hiányzik az életrajza, a pappászentelése, 1936 és 1946 között Kesztölcön plébános, 1946-ban helyezik Vámosmikolára, és itt dolgozik 1970-ig.
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
