Szociális otthon

Nagyon fontos megemlítenünk a Szociális Otthont, mint a falu felújított szép látványosságát és nem utolsó sorban a munka lehetőség egyik fontos forrása.

Jelenleg a faluból és a környező településekről 89 személynek nyújt megélhetést, munka lehetőséget..

1957 – 2007

Tavaly ősszel volt 50 éve, hogy működik ez az otthon, sok idős embernek adott és ad most is nyugalmat, pihenést, ellátást és körültekintő gondozást.

Nagyon nehezen indult, mint minden a háború után az országban, de mára már egy színvonalas, minden igényt kielégítő létesítménnyé nőtte ki magát.

Köszönhető ez a vezetés agilitásának, a személyzet oda adásának és magának a helynek, ahová szívesen jönnek az idős emberek, hogy utolsó éveiket, nyugalomban   jó létben és jó körülmények között tölthessék.

1928-ban kezdődött a történelme, amikor is az épület első részét laktanyának építették, majd több funkció váltás következtében került a Fővárosi Tanács tulajdonába  1957-ben.

1930-ra épült el a legrégibb épület rész, ami még a mai napig is felújítva megfelelően funkcionál.

1939-1944 között lengyel menekültek tartózkodtak az épületben , melynek emlékét a ház falán egy márvány tábla őrzi.

1944-ben egy kisebb kórházi egységet alakítottak ki, ahol a háborúban megsérülteket, betegeket ápolták, gyógyították.

1945- 1957-ig a határőr laktanya kapott itt helyet.

1957 –ben két részre osztva, a kisebben a szociális otthon nagyobban  továbbra is a Határőrség  működött.

20 idős embernek adott otthont, akik a háború után maradtak magukra, ellátásukról egyedül nem tudtak gondoskodni, segítségre szorultak.

Az indulás nehéz körülmények között kezdődött, kevés volt a helyiség, nem volt megfelelően felszerelt, előfordult, hogy a vizet is kézi kocsival hozták egy másik utcából.

Folyamatosan bővült így 1958 végére már 80  férőhellyel rendelkezett   és az igazgató is itt lakott a faluban, így mindenre tudott figyelni.

Fő célkitűzésük volt, hogy egyre bővítsék és komfortossá tegyék az idős , beteg emberek számára az épületet.

1970-re már az egész épület a Fővárosi Tanács tulajdona lett, így megfelelő felújítások után már 100 beutaltat tudtak fogadni és megfelelő körülmények között ellátni. és gondtalanul  teljenek öreg napjaik.

1991-ben került sor a szomszédos Határőr Laktanya épületének a megvásárlására, és a kormánytól kapott pénzen a teljes komplexum átépítésére, felújítására, több épület csoport mellé építésére.

Ezzel megvalósult egy régi álom, hogy a gondozottak száma 150 főre emelkedett a legjobb körülményeket, ellátást tudjanak biztosítani az idős embereknek. A  dolgozók száma  89 főre emelkedhetett  , akik a faluból és a környező településekből kerültek ki ,  így tetemes volt azok száma akik itt munkát kaptak és ezzel megalapozhatták a jövőjüket.

Ezen hosszú évek alatt több elhivatott ember volt az igazgató, akik nélkül nem állhatna az épület így a mai állapotában , segítve a beteg, egyedülálló, segítségre szoruló idős emberek gondozását.

Hozzájuk társulva a személyzet, akiknek szintén nagyon sokat köszönhetnek, hogy méltóképpen felügyelik az ott lakók életét, mindennapi problémáikat.

Igazgatók

Riskó Béla                              1957

Bocskói lajos                          1958

Asbóth katalin                        1962

Kothencz Sándorné                1962

Asbóth katalin                        1964

Huttinger Ferencné                 1964

Kómár Lajosné                       1970

Kovács Péter                           1980- jelenleg is.

22 nyugdíjas dolgozójuk hagyta el az Intézet falait, akik valaha sok munkát végezve járultak hozzá az otthon működéséhez.

Ezeket a nyugíjas ,hajdan volt dolgozókat a mai napig is megbecsüli a vezetőség és  minden ünnepi alkalomkor megemlékeznek róluk,  ajándékkal kedveskednek számukra.

2008.02.28.                                                       Puskás Irénke