Vámosmikolaiak Kulturális Egylete (kajmo54@gmail.com)

Vámosmikola kulturális és hétköznapi életének lapja

Isten hozott a honlapunkon!

 

 

 
Óvodások voltunk
 
Tanáraink osztályai
 
Elsőáldoztunk
 
Katolikus és református temlomaink emlékei
 
Ballagtunk
 
Tantestület
 
Érettségiztünk
 
Régi iskoláink
 
Osztálytalálkozók
 
Dolgoztunk is néhanapján
 
Menü
 
Állatorvosaink
 
Kultúrális élet
 
Hajrá Mikola!!!!!!!!
 
Velünk éltek, Velünk élnek
 
Tagjaink
 
Elérhetőségek
 
Látogatók
Indulás: 2007-12-29
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Főoldal
 
Mányik Ernesztína

 

Kettétört életpálya
Mányik Ernesztina (1846 – 1867)
 
A vámosmikolai községi temető 1853-as évszámot viselő nagykeresztjétől alig néhány méterre szürke síremlék áll az alábbi felirattal:
 
Itt nyugszik
Mányik János
Hont m. fő orvosa
1814. – 1867.
Leánya
Ernesztina
A fennkelt lelkű énekesnő
1846. – 1866.
Béke hamvaikra
 
A Magyar Színházművészeti Lexikon Mányik Ernesztina címszavánál az alábbiakat olvashatjuk a fiatalon elhunyt énekesnőről:
 
„(Vámosmikola, 1846 – Bp., 1867. jún. 7.): énekes (mezzoszoprán). 1863 őszén Reményi Ede egy vidéki városban fedezte fel az akkor 15 éves leányt. 1864. ápr. 28-án lépett fel először a Nemzeti Színházban. Sikere és tudásvágya párizsi (1864: Rossininél) és itáliai (Corsinál) tanulásra sarkallták. Tanulmányai végeztével 1865-ben Astiban, majd Modenában lépett először a közönség elé. Itáliában maradhatott volna, de ő magyar énekesnő akart lenni. A Nemzeti Színházban 1866. máj. 3-án Gounod Faustjának Márta szerepében óriási sikerrel lépett fel. További karrierjének korai halála vetett véget. Hangja érzés- és szenvedélyteljes volt, tele drámai erővel és érces tartóssággal; derült színezetű mezzoszoprán hang, amely az alsó G.-től a felső C-ig terjedt.”
 
Mint látjuk, a sírkő felirata és a lexikon szövege nincs összhangban. Az énekesnő elhalálozási időpontjában egy esztendő eltérés tapasztalható. A Vámosmikolai Római Katolikus Plébániahivatal halotti anyakönyvében a halálesetről szóló bejegyzés szerint az elhalálozás éve: 1867., hónapja: június, napja: 7. A meghalt neve: MÁNYIK Ernesztina filia MÁNYIK Joannis superior physicus Comitatus Honth (vagyis: leánya Mányik János Hont vármegye felsőbb rangú orvosának); szülőhelye: NECZPÁL, lakóhelye: V. MIKOLA. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a temetés Vámosmikolán június 10-én történt. A kőbe vésett halálozási időpont tehát tévesnek bizonyul. A lexikon szövegében is akadnak azonban hibák. Egyrészt tévesen közli Ernesztina születési és elhalálozási helyét. A születési hely esetében a tévedés forrása minden bizonnyal a Vasárnapi Újság 1866. december 2-i számában, még a művésznő életében megjelent pályaképben kereshető. Másrészt a Faustban 1866. május 3-án – miként ezt a korabeli plakát szövege tanúsítja – Margit /Margareta/ szerepét énekelte.
 
Margareta szerepében: Mányik Ernesztina
 
Ki volt hát valójában ez a húszéves korában már ünnepelt, s alig 21 évesen elhunyt énekesnő?
Dr. Kiss László orvostörténész elsősorban a fizikus apa életútját kutatva jutott fontos életrajzi adatokhoz. A Honti Lapokban (1996. március, Ipolyság) közölt írásában említi, hogy a Gömör megyei Csetnekről származó Mányik János 1838-ban a pesti orvosi karon szerzett diplomát, majd az ifjú doktor Turóc megyébe került. 1840-ben Turóc megye másod főorvosaként említik, sőt 1849-ben is a vármegye fizikusa. Leánya, Ernesztina tehát Turóc megyében születhetett.
 
Pontos helyéről pedig a fentebb említett halotti anyakönyvi bejegyzés – melyet Korcsmáros László juttatott el részemre – tájékoztat: Neczpál. Neczpál, másként Necpál (szlovákul: Necpaly) Turóc vármegye Turócszentmártoni járásában található. 1913-ban 1085 szlovák lakos lakta település.
 
Dr. Kiss szerint a család az 1850-es évek elején kerülhetett Hont megyébe. 1855-ben az ipolysági anyakönyv bejegyzései szerint az Ipolyságh Nr. 69. alatt lakó családnak itt született Lucia Georgia nevű lánya.
 
A Mányik család Vámosmikolára kerüléséről ugyancsak a neves orvostörténész szolgál számunkra adattal: 1864. május 12-én Vámosmikoláról címezte levelét, mint Hont megye rendes főorvosa a Gyógyászat című pesti szaklapnak. A család előtte Ipolyságon lakott, a kis Ernesztina 8-9 éves korától ott nevelkedhetett. Dr. Kiss László úgy véli, hogy a Zenei lexikonban ill. az általunk idézett Magyar Színháztörténeti Lexikonban említett eset – miszerint 1863 őszén, 17 éves korában Reményi Ede fedezte fel tehetségét „egy vidéki városban” – Ipolyságon is történhetett, ahol Reményi ismerősként mozgott, hiszen 1849 januárjában, mint Görgey kedvenc hegedűse vonult át a Hont megyén a Felvidékre visszahúzódó magyar honvédséggel.
 
Feltételezhető, hogy a fiatal lány kellemes hangja, kiváló zenei érzéke feltűnt az akkor már Európa hírű hegedűművésznek, s tanácsára az apa Pestre küldi őt tanulni. A Vasárnapi Ujság 1866. évi tizenharmadik évfolyam 48. számában közölt életrajzából megtudhatjuk, hogy a pesti zenedében csak három hónapot töltött, ahol Langertől és Simonnétól vett tanórákat.
 
Útja ezután Párizsba vezetett, ahol Rossini, majd Milánóba, ahol Corsi lett tanítómestere. Tanulmányai befejeztével először 1865-ben Asti városában lépett színpadra a Kegyencnőben. A városi színház közönsége alig akarta elhinni, hogy az énekesnő nem olasz, oly szépen, oly zengzetesen énekelt. Innen Modenába ment, ahol a Faustban Margit szerepét énekelte egymás után huszonötször. Hazafelé jöttében Fiume volt az utolsó állomása, ahol szereplését nagy siker és Magyarország melletti rokonszenvtüntetés kísérte.
 
A korabeli sajtó bőségesen foglalkozott az itáliai sikereket arató fiatal művésznővel. A Fővárosi Lapok 1866. szeptember 15-i számában ekként ír a május hónaptól a Nemzeti Színház által szerződtetett operaénekesnőről:
 
„Fővárosi hírek.
 
A Szevillai borbély tegnapelőtti sikerült előadásában az oroszlánrész megint Mányik E. kisasszonyt illeti. Noha valamennyien ügyesen játszottak, és jól énekeltek, ő mégis igen kitűnt hajlékony, erőteljes, meleg hangja, friss elevensége és egész rokonszenves lénye által. Ily teljes, szép csengő hang minden este ujra meg ujra meglepi a hallgatót, mely élvez és tapsol. A zenelecke Hamupipőke dallamát és Allaga Géza gyönyörű magyar dalát a Pengettyűs csárdással (mint frissel) oly belsőleg, kifejezéssel és játszilag éneklé, hogy az egész közönségnek öröme telt benne. Bárha e kitűnő tehetségnek egyre nagyobb tért engednének, s művészi egyéniségéhez illő minél több szerepet keresnének számára. Ritkán jut a magyar opera ily kitűnő nyereményhez, s e szerencsés körülményt föl kell használni, hogy a közönség minél többször hallhassa e kedves és sok bájjal, erővel megáldott fiatal énekesnőt.”
 

Fontosabb szerepei:

Donizetti: Kegyencnő, címszerep; Verdi: A trubadúr, Azucena; Gounod: Faust, Margareta; Meyerbeer: A próféta, Fides; Rossini: A sevillai borbély, Rosina; Donizetti: Lukrécia Borgia, Orsini; Meyerbeer: Az afrikai nő, Selika; Boieldieu: A fehér nő, Margit; Wagner: Lohengrin, Ortrud.

 
1866-67-ben a művésznő fellépéseiről, szerepeiről, a tervezett szereposztásokról, a próbákról a korabeli sajtó rendszeresen tudósított, mint ahogy beszámolt a színház vezetésének gyakori gáncsoskodásáról, az énekesnő tervezett olaszországi körútjáról, betegségéről, majd haláláról is. A sajtóáttekintésből kitűnik, hogy a fiatal operaénekesnőt tehetségesnek tartotta a szakmai sajtó, a dicséret, elismerés mellett nem rejtve véka alá az indokolt bírálatot sem. Mintegy 200 említést, tudósítást, kritikát lelhetünk fel róla a pesti lapokban.
 
1866 őszén megbetegedett, így a Lohengrin magyarországi bemutatója után már alig lépett színpadra. A következő év tavaszán hazautazott szüleihez Vámosmikolára, hogy itt készüljön fel olaszországi körútjára. A sors másként rendelkezett: 1867. június 7-én az akkor még gyógyíthatatlan tüdővész következtében elhalálozott. Mányik Ernesztina temetéséről a Fővárosi Lapok június 26-i száma tudósította a pesti olvasókat:
 
„Koporsóba kiterítve feküdt Mányik Ernesztina. Rövid, de legszebb reményekre jogosított pálya kezdetén, a művészet is sokat vesztett a megboldogultban, de még többet a rajta kívül még 9 gyermekkel megáldott atya. Leánya képzésére erején felül költekezett, hogy később öregségének és népes családjának gyámolát találja meg.
 
A boldogult negyedfél év előtt egy jótékony hangversenyen Temetőben szól az ének c. népdalt énekelte el nagy hatással. Most Pünkösd másnapján délután a kedves éneklő fölött szólt az ének a temetőben. Koporsóján a szeretet és tisztelet számos koszorúi között Reményi Edé-é is díszelgett.”
 
A fiatalon elhunyt, tehetséges művésznő tragikusan rövid életpályája alapján is méltó arra, hogy emlékét megőrizzük. Mányik Ernesztina emlékének ápolását az utóbbi évtizedben a vámosmikolai általános iskola helytörténeti szakköre vállalta. A felsős tanulók közül kikerülő szakkörösök megismerkednek az énekesnő pályafutásával, nyughelyével, s arra is vállalkoznak, hogy a sírt időnként kitisztítják, gondozzák, virágot visznek rá, s halottak napján egy-két gyertyát gyújtanak. Június 8-án az énekesnő halálának 140. évfordulójáról emlékeztek meg.

Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!

 
Hány az óra, vekker Úr?
 
Naptár
2024. November
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
Rendezvényeink
 
Régiós Rendezvények
 
Vámos Települések Találkozója
 
Irodalmi Kör
 
Helytörténeti Szakkör
 
Iskolai rendezvények
 
Iskolai kirándulások
 
Mikolai Suli Újság
 
Dr. Koczó József munkái
 
Puskás Péter helytörténeti kutató Kemence
 
Régi látképek
 
A Tájház
 
Díszpolgárok
 
Üldözöttek,megfigyeltek, száműzöttek
 
Akiket megtaláltunk
 
Azok a \\\'60-70-es évek
 
Kapcsolódó oldalak
 
A viszontlátásig!

Reméljük jól érezted magad nálunk. Kérünk, Te is küldj nekünk régi fotókat, dokumentumokat a mail címünkre. Köszönjük előre is, várunk vissza, minél hamarabb!

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?